Történelmi zsilipnyitásokkal és vízvisszatartási programmal küzdenek a szárazság ellen
A Cigándi-víztározó megnyitásával és solti beavatkozásokkal próbálják megőrizni a csapadékot.
Az elmúlt napok jelentős esőzései nyomán komoly vízgazdálkodási szemléletváltás indult el Magyarországon, amelynek keretében országszerte beavatkozásokat hajtanak végre a csapadék megőrzése érdekében. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentése szerint Solt és Dunaegyháza térségében, valamint a Cigándi-víztározónál is rendkívüli intézkedéseket vezettek be.
A Cigándi-víztározónál szombaton nyitották meg a zsilipeket, ami 2008-as megépítése óta az első alkalom, hogy árvízi védekezésen túl igénybe vették a tározót. Ezzel a lépéssel közel 2 millió köbméter vizet juttattak vissza a tájba, kihasználva a Tisza megemelkedett vízszintjét. Ezzel párhuzamosan Solt és Dunaegyháza térségében a Sákor-főcsatornán és mellékágain is lezárták a zsilipeket, így a csatornák töltöttsége elérte a száz százalékot, a víz pedig a környező területeket is feltöltötte.
A Vízügyi Igazgatóságok adatai szerint az Alföld közepén novemberben már mostanra leesett a sokéves 11. havi területi átlagcsapadék duplája. Szolnoknál a Tisza vízállása péntek reggel még mínusz 32 centiméter volt, szombat reggelre viszont már 105 centiméterre emelkedett, és az előrejelzések szerint keddre a 300 centimétert is meghaladhatja.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a beavatkozások elengedhetetlenek a mezőgazdaság, az élelmiszer- és az energiatermelés biztonságáért. Czigány Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem kutatója rámutatott, hogy a talaj nedvességtartalmának emelése kulcsfontosságú, mert cselekvés híján súlyos gazdasági és vízellátási problémák alakulhatnak ki.
Nem engedjük el a téli csapadékot, hanem most tárazzuk be, hogy a következő öntözési idény kezdetére sokkal kedvezőbb vízellátási feltételeket teremtsünk.
Ahol a víz nem az alvilágba folyik – Történelmi zsilipnyitás a Tiszán
Pesti vagányok és vízügyi szakemberek szorítják sarokba a szárazságot.
Az ember azt hinné, hogy a víz mindig ott folyik, ahol a gravitáció parancsolja, de a magyar rögvalóságban most kiderült, hogy némi észszel és lezárt zsilipcsappantyúval a folyó arra megy, amerre a hazai gazdaság érdekei kívánják. Solt és Dunaegyháza környékén olyan vizes offenzíva indult, hogy a helyi békák is kénytelenek voltak megváltoztatni az útvonaltervüket.
A történet legszebb fejezete mégis Cigándon íródott, ahol a helyi víztározót – amely 2008 óta úgy pihent a tájban, mint egy kiérdemesült detektív a nyugdíjban – végre élesben is bevetették. Gajdos László miniszter úr közösségi oldalán adott hírt arról, hogy kinyitották a kapukat, és rögtön kétmillió köbméter nedvességet zúdítottak a kiszáradt tájra, miközben a Bodrogköz hirtelen olyan üdévé vált, mint egy kávézó terasza a fizetésnapon.
A számok sora közben úgy szalad felfelé, mint a májusi bérletárak: Szolnoknál a Tisza vízállása pénteken még mínusz 32 centiméteren tátongott, szombatra viszont már 105 centimétert mutatott a léc, és a szakértők szerint keddre a háromszáz centimétert is elérheti. Ez annyi vizet jelent, hogy ha mindezt teáskanállal mernék ki, akkor sem érnének a feléig a jövő évi adóbevallásig.
A tudósok persze kongatják a vészharangot, mert ha a talaj kiszárad, az olyan, mintha a zsebes zseb nélkül maradna: nincs benne semmi, amit elemelhetnének. Így hát a mostani zsilipbravúr nem csupán egy technikai manőver, hanem az utolsó pillanatban érkező mentőöv a magyar rögök számára.
A Bodrogköz most újra megtelik élettel!
Ki mit emelt ki? – Szerkesztőségi hangsúlyok tárgyilagos összevetése
- Portfolio: Solt és Dunaegyháza térségében új módszerrel, a csatornarendszer teljes feltöltésével mentik a csapadékot.
- Index: Történelmi eseményként 2008 óta először nyitották meg a Cigándi-víztározó zsilipeit a megáradt Tiszán.
- HVG: Az országban országszerte zsilipek lezárásával és vizes élőhelyek feltöltésével küzdenek a talaj kiszáradása ellen.